Család és háztartás

Ez a téma igencsak közérthető lesz, hiszen mindannyian családban élünk onnantól kezdve, hogy megszületünk. Egy családban felnövünk, majd mikor önállóvá válunk egy új családot alapítunk, de persze a "régi" is megmarad.

A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van. A családok tagjai általában hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberek.

Az európai (nyugati) típusú társadalmakban a családot közvetlen leszármazással („vérrokonság”), házassággal, örökbefogadással (vagy hasonló jogi kötődéssel) jellemzik. Számos antropológus vitatja azt, hogy a „vér” kapcsolata szó szerint értendő; mások pedig a nem nyugati típusú társadalmakat hozzák példának, ahol a „vérrokonságtól” eltérő elvek érvényesülnek abban, hogy kiket tekintünk családnak.

A család a társadalom olyan mikrostrukturális részrendszere (kiscsoportja), amely

• önmagában is viszonylag teljes rendszerként működik

• szoros, sokirányú kapcsolatban van a társadalom más rész-rendszereivel

• tagjai (családtagok) egymással rendszeres, életvitelüket átszövő kapcsolatban vannak

Statisztikai szempontból a család a szülők és a velük egy háztatásban élő nem házas gyermekeik. Ennek alapján három típusú családot különböztethetünk meg:

-          házaspár,

-          házaspár gyerekkel,

-          egy szülő gyerekkel.

Szociológiai szempontból ezeken felül családnak tekintjük a jogilag nem rögzített tartós együttélési formákat is.

Háztartásnak nevezzük az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportját, akik általában (de nem szükségképpen) rokonok.

Peter Lasett szerint ötféle háztartástípus létezik

1. Nukleális családi háztartás

2. Kiterjesztett családi háztartás

3. Több családmagból álló háztartás

4. Olyan háztartás, amelynek tagjai között senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz

5. Egyszemélyes háztartás

Attól függően, hogy hány nemzedék tagjai élnek együtt, megkülönböztetünk egy, két, három és több nemzedék tagjaiból álló háztartásokat.

A család funkciói

Reprodukciós („népesség-újratermelő”) funkció: legegyszerűbben azt jelenti, hogy az utódok világra hozatala és felnevelése tipikusan a család keretei között történik. Ez a család legfontosabb társadalmi funkciója, mivel ez biztosítja a társadalom újratermelődését, emellett pedig az utódok felnevelése biztosítja magának a családnak a reprodukcióját is.

Pszichoszociális funkció: a mentális egészség szempontjából alapvető fontosságú, hogy az egyén része legyen a szociális kapcsolatrendszernek. A család az a szerkezeti forma, ahol ez a szociális tér a legnagyobb valószínűséggel előfordulhat.

Irányítási és ellenőrzési funkció: röviden a család és a gyermek magatartásának szabályozása. Fontos, hogy az egyes szituációkban elsajátítsuk a helyes viselkedési formákat, mert egy nem családtag ezeken a normákon keresztül ismerhetik meg a családot. 

Érzelmi vagy emocionális funkció: a család feladata az egyén egyensúlyi helyzetének visszabillentése, az érzelmek egyensúlyban tartása, valamint az egyénben felgyülemlett feszültségek feloldása. Fontos a lelki támasz, mert a társadalom elől a menedék szerepét is betölti, éppen ezért a családot egy intim közösségnek is nevezzük

Szocializációs (nevelő-társadalmasító) funkció: a szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén megtanulja azokat az ismereteket, értékeket, normákat és szabályokat, amelyek birtokában a társadalomnak megfelelően tud működni. Mivel a szocializáció alapvetően családi keretek között zajlik, ezért a szocializációs funkció a család funkciórendszerének fontos eleme

Szellemi-kulturális funkció: a család közvetíti és egyben alakítja a kulturális értékeket, hagyományokat, egyidejűleg a különböző aktuális információk napi közvetítője is, így a véleményformálódás egyik elsődleges színtere

Gondozó-ellátó funkció: a család a még, vagy időlegesen, vagy már önellátásra képtelenek (kisgyermekek, betegek, idősek) gondozásának, ellátásának legtermészetesebb szervezésmódja.

Forrás: Wikipédia