Fontos, és
egyben bonyolult kérdés az, hogy mit jelent a motiváció. A motiváció szó a
latin movere igéből ered, melynek
jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom,
motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső
tényezőt magában foglal.
A motiváció
elemzésére szolgálnak a különféle motivációelméletek,
melyeknek két elterjedt felfogása létezik:
-
drive-redukciós
elmélet
-
arousalszint
elmélet.
A 40-es,
50-es évek egyik elterjedt nézete az alapvető motívumok működésére vonatkozóan
a drive-redukciós elmélet
volt. Ennek lényege, hogy a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a
személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és az így kialakult
feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz. Bizonyos motívumok (pl. éhség)
működése valóban megmagyarázható a drive-redukció elmélet elveivel, más
motívumok működésére azonban, mint például a kíváncsiságmotívumok, nem képes
kielégítő magyarázatot adni.
A
motivációval kapcsolatban leginkább elfogadott elv napjainkban az arousalszint elmélet, mely a
szervezet általános izgalmi és éberségi állapotának szintjét mutatja meg. Az
elmélet abból indul ki, hogy minden ember az optimális arousalszint elérésére
törekszik, mely azonban egyénenként változó. Az alapvető fiziológiai
szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az optimális szint
fölé emelik az arousalszintet, így olyan viselkedést eredményeznek, amely
lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Abban az esetben viszont, amikor az
élő szervezetet kevés inger éri, az arousalszint lecsökken az optimális szint
alá, ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni.
A fenti két
elméleten kívül Abraham Maslow
motivációs rendszere is sokak számára ismert, a motiváció elemzésekor ennek
értelmezése elkerülhetetlen. Maslow szerint a szükségleteknek létezik egy
hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze.
A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani
szükségletek helyezkednek el (pl.: éhség, szomjúság stb.), majd a piramis
csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow
szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek
fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. A piramisban
szereplő hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a
rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az
éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket
alárendelik egy magasabb szükségletnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése