A percepció jelentése észlelés, érzékelés, amely az
érzéki információk megértésére, illetve a tudatosság megvalósítására szolgál.
Az "észlelés", mint elnevezés egy latin szóból, a perceptio,
vagy percipio szóból ered, melynek jelentése befogadás; összegyűjtés;
birtokba vétel akciója; ésszel, elmével való felfogás.
A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg,
amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető
(valamely esemény, mely észlelhető és fizikai) és a pszichológiai tudatosság.
A különbséget minden "látó" ember képes egyszerűen bizonyítani szemének
kinyitásával és becsukásával. A jelenlevő tudatos, teljes és gazdag érzékelés
által, mint a látás, összehasonlítás alapján semmi sincs jelen, ha az érzékek
nem működnek, mint például amikor be van csukva a szemünk. Ezen szabályt
alkalmazva megérthető, hogy az esetek mérhetetlen többségében a logikai
megoldást az egyszerű emberi érzékelésen keresztül érjük el.
A passzív percepció (kigondolója René Descartes) során különböző esetek
sorozatát feltételezhetjük. Bár a pszichológusok, filozófusok és neurológusok
nagy része alátámasztja ezt az állítást, a teória elhanyagolttá vált manapság.
Az aktív percepció elmélete az
érzéki csalódás (illúzió) kutatása során is felmerült, különösen Richard L. Gregory munkálatai folyamán.
Mivel ez az elképzelés mindinkább bizonyítékot nyer kísérletek sora által,
feltételezhetjük, hogy erőteljes kapcsolat van "leírás" (agyban) ↔
érzékek ↔ környezet között, mely tényezők mindegyike igaz a tapasztalás
lineáris koncepciójára.
Az észlelés funkciói: lokalizáció és felismerés
Lokalizáció
Az észlelésnek a tárgyak felismerése mellett, fontos
feladata a tárgyak helyzetének meghatározása is. A lokalizáció tehát a tárgyak
helyzetének észlelését foglalja magába. Ez több tényezőből tevődik össze: a
figura háttértől való elválasztása, a tárgyak csoportosítása, a távolság és
mélység észlelése, és a mozgásészlelés.
A
figura-háttér
Ha egy inger két vagy több elkülöníthető területet
tartalmaz, az egyik részét általában figurának (előtérnek), a többi részét
pedig háttérnek látjuk. A figurának látott terület tartalmazza a tárgyat,
tömörebbnek látszik, mint a háttér és úgy, mintha az előtt lenne. A figura azonban
nem mindig egyértelmű, mint például a Rubin-serleg esetében, ahol tisztán
érzékelhető, hogy bizonyos esetekben a háttér és a figura felcserélődhet. A
figura-háttér jelensége nemcsak a vizuális ingerek esetén figyelhető meg, hanem
a hang), az ízlelés és más érzékletek során is.
A háttérből kiemelkedő figurákat észlelésünk során
különböző elvek szerint csoportosítjuk, ezek a következők:
- Hasonlóság
elve: az
egymáshoz hasonló dolgokat egy csoportban észleljük.
- Közelség
elve: az
egymáshoz közelebb lévő tárgyakat észleljük egy csoportban.
- Jó
folytatás elve: azt a
hajlamunkat fejezi ki, hogy az egy adott forma körvonalába eső elemeket
együvé csoportosítjuk.
- Zártság
elve: egy
adott alakzat hiányzó részeit hajlamosak vagyunk kitölteni és egységes
zárt formaként észlelni azokat.
Forrás:
Az aktív érzékeléssel kapcsolatban két nagyon jó filmet tudok ajánlani. Mindkettő az érzéki csalódásról, azaz az illúzióról szól.
VálaszTörlésAz egyik az Illuzionista Edward Norton főszereplésével, a másik pedig a Tökéletes trükk Hugh Jackman és Christian Bale párosával.
Érdemes megnézni őket!