Társadalmi szerkezet, életstílus

Az emberek mindennapi életét a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg.

Társadalmi struktúra alatt értjük:

• A társadalom tagolódását eltérő helyzetű csoportokra (Pl. munkaadók-munkavállalók, szellemi-fizikai dolgozók, város és falu lakói)
• Az egyes csoportok egymáshoz való viszonyát (Pl. munkaadók és munkavállalók, nők és férfiak, idősek és fiatalok közötti viszony).
• Egy csoportnak a társadalom egészéhez való viszonyát (Pl. munkások és értelmiségiek helyzete a társadalomban).

Társadalmi szerkezeten, a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el, tehát a szerkezet a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti.

(a státusz ugyanezeket a pozíciókat jelenti, amelyben az egyének meghatározott szerepek szerint viselkednek.)

Ezek a pozíciók függhetnek: a vagyoni állapottól, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helytől, a szűkös javakhoz való hozzájutás módjától és mértékétől(bér, tőkejövedelem).

Társadalmi rétegződés: különböző ismérvek, mint a foglalkozás, beosztás, munkahely, lakóhely alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, melynek hierarchikus sorrendje jelenti a társadalmi rétegződést. A rétegződés vizsgálata során lehetnek osztályok, rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. Rétegződésvizsgálat során több ilyen csoportot különböztetnek meg, mint a társadalmi szerkezet esetében. A társadalmi szerkezet és rétegződés nem térnek el egymástól, mivel a társadalmi szerkezet alapvető jellemzői a társadalmi rétegződésben tükröződnek. Pl. melyik csoport van kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetben.

Társadalmi osztály: a termelőeszközökhöz való viszony alapján értelmezett társadalmi kategória.

Elit: a társadalom csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport.

Státuszcsoport: olyan egyének vagy családok csoportja, akik hasonló helyzetben vannak. Kolosi Tamás 7 szempont szerint vizsgálta a társadalmi szerkezetet.  Akik a hét vizsgálati szempont alapján hasonló helyzetben vannak, egyének vagy családok, őket sorolta a státuszcsoportba. Vizsgálata során abból indult ki, hogy nemcsak a foglalkozás határozza meg az egyén vagy család társadalmi helyzetét, hanem az életkörülmények és az életmód nagyobb számú dimenziójában elfoglalt helye. (1-7-ig)

A következő szempontokat vizsgálta:

• Fogyasztás: fogyasztott-e a család húst, vettek-e új ruhát, volt-e a gyereknek születésnapja?
•  Kultúra, életmód: iskolai végzettség illetve kulturális intézmények látogatása.
• Érdekérvényesítés: Társadalmi és politikai szervezetekben betöltött funkciók.
• Lakás nagysága, komfortossága
• Lakókörnyezet: Település fejlettsége, intézményi ellátottsága
• Anyagi színvonal: jövedelem és más vagyoni tárgyak, tartós fogyasztási eszközök
• Munkamegosztás: foglalkozási kategóriák iskolai végzettség és kereset alapján.

12 ilyen státuszcsoportot különböztetett meg:

1. elit

2. városi felső réteg

3. falusias felső réteg

4. fogyasztói magatartású középréteg

5. városias, jómódú munkások

6. falusias középcsoport

7. rossz anyagi helyzetű középcsoport

8. érdekérvényesítő alsó csoport

9. jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport

10. városias alsó csoport

11. enyhén deprivált családok

12. deprivált helyzetű családok

Fogyasztói státuszcsoportok:

TGI: Target Group Index

A: átlagosnál lényegesen jobb anyagi körülmények, a háztartás főkeresője értelmiségi vagy menedzser

B: átlagosnál jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője alkalmazott értelmiségi, vállalkozó vagy képzett szakmunkás

C1: átlagos, illetve annál kicsit jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője irodai alkalmazott vagy vállalkozó

C2: átlagos anyagi körülmények

D: átlagnál rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője tipikusan szakmunkás

E: átlagosnál lényegesen rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője képzetlen fizikai munkás, vagy inaktív

Életstílus

Az életstílus azon az emberi alapszükségleten alapuló szociális jellemző, ami az emberek integráció (tartozni valahová) és differenciálódás (az egyediség) iránti egyidejű igényét testesíti meg. Az életstílus a kulturális és a szubkulturális magatartásmintákat mutatja meg egy közösségen belül.

A személyes demográfiai jellemzőkön (életkor, nem, iskolázottság, életív, jövedelem, stb.) túlmutat az életstílus, hiszen ugyanahhoz a társadalmi réteghez tartozó embernek teljesen más életstílusa lehet, mint az azt alkotó többségé. Az értékek meghatározó szerepe nyilvánul meg az életstílusban, ami relatíve stabil énkoncepción alapul, és olyan magatartásminta, amit az egyén döntéseiben követ. Az értékeknek azonban, bármennyire is stabil konstrukciónak tűnnek, csakis generációkon belüli stabilitásuk bizonyítható.

Más aspektusban az értékváltozást a különböző generációkban az alábbiak jellemzik:

• 75 év felettiek: újjáépítés, kötelesség és elfogadás értéke
• 45-75 év közöttiek: modernizáció, emancipáció, önmegvalósítás, öröm
• 25-45 év közöttiek: multiopcionalitás, élményorientáció, együtt élni az ellentmondásokkal
• 25 év alattiak: a valóság töredezettsége, előreláthatatlanság, bizonytalanság, helyet keresni a társadalomban és elismerést

Az életstílus tehát olyan konstrukció, amelyben kifejeződnek az adott egyén számára fontos értékek, tevékenységek, a dolgokhoz való beállítódásai, az, hogy miként áll kapcsolatban a környezetével. Olyan kombináció, amelyben a saját szabályok, orientációk affinitások fejeződnek ki. Ennek elemei, funkciói:

• a mindennapi rutin biztosítása a magatartásszabályok követésével,
• az életvezetés stratégiája,
• a személyes identitás elősegítése,
• szimbolikus szociális azonosulás másokkal,
• szimbolikus lehatárolódás, a különbség megmutatása másokhoz képest.

Az életstílus összességében tehát azt a módot mutatja, ahogyan az emberek az életüket "vezetni" kívánják, így a életcél és az értékek mutatkoznak meg benne.

Forrás: TÁRKI, Törőcsik Mária - Fogyasztói magatartás, Józsa László - Markeking-Reklám-Piackutatás 

Reklám, értékesítés ösztönzés, PR a weben

Az online értékesítés ösztönzésnek ma már rengeteg formája van. Az internet lehetőségek tárházát biztosítja a reklámozásnak, az értékesítés ösztönzésnek. Már csak a költségvetés dönti el, hogy ki mit engedhet meg magának.

Hogyan érhetjük el online a lehetséges vásárlóinkat?

Általában célszerűbb egy komolyabb online marketing mixet használnunk, ahol jelen van SEM, banner kampány, youtube pre roll, PR cikkek és egyéb oldal szponzorációk.

Ezekről szeretnék részletesebben is beszélni, de nem szeretnék most szakirodalomból kivett definíciókat használni, inkább gyakorlatias szemszögből, saját tapasztalatok alapján írnék ezekről az eszközökről.

Az egész online marketingünk felépítésének az alapja egy jól működő weboldal, amelyen a vásárló könnyen eligazodhat és minden információt megtalálhat. Ezt a weboldalt kell alapul vennünk, ha az online marketing mixet szeretnénk felépíteni, ugyanis ha felkeltettük a fogyasztó érdeklődését a különböző eszközökkel, akkor kell, hogy legyen egy landing page, ahol minden kérdésére választ kaphat és segíthet a vásárlási döntésben.

A PR egy nagyon jó eszköz, amelyet használhatunk például új termékmegjelenéskor, akár ingyen is. Jól kell időzíteni, mert az ilyen megjelenések sokat érhetnek, de fel kell keltenünk az újságírók figyelmét. Ennek a legjobb módja szokott lenni a kreatív press mailing, vagyis, amikor kiküldjük az általunk kiválasztott újságíróknak a sajtóanyagot valamilyen kreatív formában, amely például kapcsolódik az új termékhez. Ezek általában hozzák a megjelenéseket, azonban csak akkor tudjuk használni, ha valami újdonságot szeretnénk megjeleníteni.

Ha ez már megtörtént, akkor vásárolhatunk különböző PR megjelenéseket, online is, nem csak a nyomtatott sajtóban. Ezeknek a megjelenéseknek azonban komoly ára van és kérdés, hogy online ugyanolyan hatásos lehet-e, mint nyomtatott sajtóban? Onlineban nem túl sikeresek az ilyen PR cikkek, mivel ott szélesebb lehetőségeink vannak, sokkal jobban megéri más módszert választani és a landing page-re irányítani a fogyasztót. A banner kampányok kiváló megoldások erre a célra. Ilyenkor lehetünk igazán kreatívak, hogy olyan kreatív kerüljön az oldalakra, amely tényleg felhívja a vásárlók figyelmét és többet szeretnének megtudni az adott termékről. 

Gyakran használják a nyereményjátékokat is, hiszen ezek nagyon népszerűek.

Amely még igen ütős lehet – ha nagyon jó kreatív készül hozzá -, az az oldalszponzoráció. Vagyis amikor egy olvasott weboldalt „felöltöztet” egy brand. Itt tényleg az számít, hogy mennyire esztétikus és kreatív ez a megjelenés, mennyire tudja átadni az üzenetet a fogyasztók felé. Ha elég jó, akkor hozza a magas átkattintási arányt.

Ugyanez igaz a youtube pre roll videók esetében is. A legtöbb ilyen reklám idegesítő és alig várja az ember, hogy továbblépjen. Azonban ha rövid, tömör és tényleg jó reklámmal tudunk előállni, akkor igen magas a nézettsége és hozza az átkattintási arányt is.

Ha a fogyasztó már az oldalunkon van, akkor rajtunk múlik, hogyan hozzuk be a boltba. Erre jó megoldások a különböző promóciók, amelyeket jól láthatóan kommunikálhatunk. A különböző benefiteket és featureket is jól láthatóan, egyszerűen és érthetően kell kommunikálni, hiszen ezekkel könnyű a vásárlókat meggyőzni. A where to buy funkció létrehozása is jó megoldás lehet, amikor a saját honlapunkról egyszerűen eljuthatnak a vásárlás helyszínére, vagyis a partnereink weboldalaira, ott megtalálhatják az árakat, a boltok elérhetőségét.

Erre kiváló megoldás még a  különböző árukeresők használata, szponzorációja. Ez is jól működik, ugyanígy a search engine marketing, de erről már egy korábbi bejegyzésben részletesen írtam.

Egy olcsóbb megoldást jelent még a blog aktivitások vásárlása, amikor olyan blogokat keresünk, amelyeknek a célközönsége egyezik a sajátunkkal. Ezeknek a blogoknak a tulajdonosai bejegyzéseket osztanak meg az általunk meghatározott időben a saját blog oldalukon, ahol az ő stílusukban szólnak az olvasókhoz. Ez egy igen jó eszköz és költséghatékony is.

Hosszú távon a vásárlói adatbázis építés a legjobb megoldás, ugyanis így direktben érhetjük el a korábbi vásárlóinkat például havi hírlevelekkel, ahol az újdonságokra és az akciókra hívhatjuk fel a figyelmet. Itt fontos, hogy mindig érdekes levél kerüljön kikerülésre, ne túl hosszú és körülbelül havi rendszerességgel.

Azt hiszem röviden így tudnám összefoglalni ezeket az online marketing kommunikációs eszközöket, a legjobb eredményt természetesen egy integrált online marketingkommunikációs kampánnyal lehet elérni, de ezek külön – külön is jó eredményeket hozhatnak, de általában minden a jó kreatívon és a megnyerő cikkeken múlik.

Kit-mi motivál?

Hogy kit-mi motivál az teljes mértékben egyén és személyiségfüggő, nincs egy általános sablon, amit minden emberre lehetne alkalmazni, pedig néha igazán jó lenne. Sokszor gondot és problémát okoz az, hogy azt hisszük, mindenkit lehet azzal motiválni, amivel például én motiválható vagyok, de ez nem így van.

 

Az egyes életszakaszokban is változik az, hogy mi számunkra a leginkább motiváló eszköz, hiszen gyermekkorunkban nyilván nem lehet ugyanazzal „eredményt” elérni, mint felnőtt életünkben. Engem szüleim úgy neveltek, hogy magamért tanuljak, ne azért, hogy valamit kapjak érte, azonban a nagyobb dolgokkal mégis alkalmaztak ilyen „technikákat”. Nálunk az volt otthon az ígéret, hogy ha letesszük érettségi előtt egy nyelvből a nyelvvizsgát, akkor fizetik a jogosítványunk felét, ha kettőt csinálunk meg, akkor pedig az egészet. Ez számomra nagy motiváló erővel bírt, le is tettem mindkét általam tanult nyelvből, de a húgomnál ez már nem volt jó taktika, mert őt nem érdekelte a vezetés, így őt ezzel nem lehetett megfogni.

Nagyon fontos az, hogy amikor gyermekünket motiválni akarjuk, akkor minden esetben legyünk következetesek, ami a nevelés egyik alapköve is. Ezt több gyerek esetében nagyon nehéz megtartani, de sok igyekezettel működhet. Az én szüleim például betartották, hogy mindannyian ugyanannyi idős korunkban kaptunk mobiltelefont, laptopot, ugyanazokat kellett teljesítenünk a jogosítvány megszerzéséhez, vagy ugyanazok voltak a feltételei egy nyári tábor kifizetésének. 

Persze néha becsúszhatnak hibák a rendszerbe, de azért a fő csapásirány mindig megmarad.

Mi a motiváció?

Fontos, és egyben bonyolult kérdés az, hogy mit jelent a motiváció. A motiváció szó a latin movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.

A motiváció elemzésére szolgálnak a különféle motivációelméletek, melyeknek két elterjedt felfogása létezik:

-          drive-redukciós elmélet

-          arousalszint elmélet.

A 40-es, 50-es évek egyik elterjedt nézete az alapvető motívumok működésére vonatkozóan a drive-redukciós elmélet volt. Ennek lényege, hogy a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és az így kialakult feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz. Bizonyos motívumok (pl. éhség) működése valóban megmagyarázható a drive-redukció elmélet elveivel, más motívumok működésére azonban, mint például a kíváncsiságmotívumok, nem képes kielégítő magyarázatot adni.

A motivációval kapcsolatban leginkább elfogadott elv napjainkban az arousalszint elmélet, mely a szervezet általános izgalmi és éberségi állapotának szintjét mutatja meg. Az elmélet abból indul ki, hogy minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik, mely azonban egyénenként változó. Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az optimális szint fölé emelik az arousalszintet, így olyan viselkedést eredményeznek, amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Abban az esetben viszont, amikor az élő szervezetet kevés inger éri, az arousalszint lecsökken az optimális szint alá, ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni.

A fenti két elméleten kívül Abraham Maslow motivációs rendszere is sokak számára ismert, a motiváció elemzésekor ennek értelmezése elkerülhetetlen. Maslow szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze. 

A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek helyezkednek el (pl.: éhség, szomjúság stb.), majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. A piramisban szereplő hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.

Forrás:

http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_motivci_fogalma.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis

Nem látod? Ez egy piramis!

A percepció lényege, hogy mit minek észlelünk, mit minek értünk, mit minek látunk. Nem egyszer van olyan, hogy valaki olvas valamit és egyáltalán nem azt érti, amit embertársa, ebből temérdek félreértés is kialakulhat. Azonban nem csak olyan esetek léteznek, hogy valaki nem ugyanazt érti egy bizonyos dolog alatt, mint más, hanem vannak olyan tárgyak, illetve jelképek, melyekről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe, én most ezekre szeretném felhívni a figyelmet.

Ha valaki meglátja az alábbi képet, 100-ból 99-nek biztosan ugyanaz jut róla eszébe: az egyiptomi piramisok, Ez egy annyira jellegzetes kép, hogy már egy „skicc”-ből is rájöhetünk arra, hogy mi ez, nem kell pontosan a sivatagban lévő három piramist megjeleníteni. 

Ugyanilyen az alábbi embléma is, melyről mindenki tudja, hogy ez a Nike jel, anélkül is, hogy alá lenne írva az, hogy Nike, elegendő már csak a „pipa”.

A Coca-Cola-s üveg szintén egy ilyen alakzat, melynek elegendő, ha a körvonalát meglátjuk valahol, tudjuk, hogy ez bizony a Coca-Cola.

Nagyon fontos, hogy ez azt jelenti, hogy ezekről mindenkinek ugyanaz jut eszébe, ami a jó marketingnek köszönhető. Ma már ezekhez az alakzatokhoz nem kell semmilyen mögöttes információ, mindenki egyből tudja, hogy a másik mire gondol, ha ezt a jelet felmutatja.