Érték és értékrend

Az értéknek és az értékrendnek sokféle megközelítése ismert. Értékről beszélünk például akkor, ha valaminek a pénzbeli értékét határozzuk meg. Matematikai értelemben a valószínűségszámításnál alkalmazzuk ezt a fogalmat, mely talán még magánál a valószínűség fogalmánál is fontosabb. „Egy valószínűségi változó várható értéke az eloszlásának középpontját méri, de a változó különböző függvényeinek várható értékével az eredeti eloszlás sok más fontos tulajdonsága is jellemezhető.”

A várható érték képlete:

 Értékről azonban nem csak pénzbeli, gazdasági értelemben beszélhetünk, hiszen a dédnagymamánk itt-ott csorbult edénykéjének pénzbeli értéke valószínűleg már szinte semmi, azonban számunkra mégis értékes, hiszen tudjuk kié volt, tudjuk, hogy mennyi finom ételt készített benne, és így talán többet is ér, mint a legmodernebb edények bármelyike.

Az értékrend szoros összefüggésben van az értékkel, hiszen az értékrendünk alapján határozhatjuk meg, hogy számunkra mennyire értékes valami.

„Egy személy értékrendje az értékek azon halmaza, amelyet a személy viselkedésében, döntéseiben követ, meghatározónak tart. Ez azt jelenti, hogy a különböző szituációk értékelésekor mit tart fontosnak, mit tart pozitívnak és mit tart negatívnak, illetve, hogy mennyire tartja annak. Ezen értékek összessége dönti el, hogy az adott személy az adott szituációt milyen jónak, milyen rossznak avagy mennyire kívánatosnak vagy kerülendőnek ítél. Így az értékrend szorosan összefügg a személy céljaival, erkölcsével.

Egy személy értékrendje, a világról alkotott tudásával együtt alkalmas arra, hogy az adott személy döntéseket hozzon viselkedéséről. Az értékrendet bizonyos esetben beleértik a világnézetbe, ekkor úgy fogalmazhatunk, hogy a világnézet egésze a meghatározó a döntéseink szempontjából. Ha nem vesszük bele, akkor pedig úgy, hogy az értékrendünk a világnézettel együtt alakítja ki döntéseinket. Az adott személy értékrendjét külső szemlélő, ezen döntések elemzésével becsülheti meg, de az adott személy maga is fejlesztheti önismeretét saját döntéseinek ilyen elemzésével.

Bizonyos ideológiák az értékrendet magát is a világ egy tényének tekintik, így tehát beszélnek egy igaz értékrendről, vagy erkölcsről. Ezen ideológiák abszolút értékrendet, erkölcsöt képviselnek.

A személyek egyéni értékrendjét általában nem szoktuk külön névvel elnevezni, inkább bizonyos ideológiák értékrendjeinek adunk nevet, illetve az ideológiának magának. Sokszor bizonyos értékrendet magában is ideológiának tekintünk, és névvel látunk el. Példák értékrendekre:

• Humanizmus
• Individualizmus
• Hedonizmus
• Keresztény erkölcs
• Buddhista etika”

Ezt, azaz az értékrendet szüleink, családunk alapozzák meg, mely az egyes életszakaszaink, élethelyzeteink által folyamatosan alakul, de az alapot születésünkkor, gyermekkorunkban kapjuk meg.