Kódoljuk egymás nyelvét

Spitzer Gyöngyi Soma mamagésa múltheti előadása alapján 

... Szóval felfedeztem magamnak a Forum Corvinum és a Forum Corvinum Core előadásait. Persze van, amit ki fogok hagyni, mert jelen élethelyzetemben nem biztos, hogy hasznomra válik, de már voltam egy marketinges előadáson, illetve múlt héten Soma mamagésa kommunikációs előadását hallgattam tágra nyílt, csillogó szemekkel. 

Az előadás címe: Kódoljuk egymás nyelvét - értsük meg egymást jobban!

Még elöljáróban annyit, hogy alapvetően úgy gondolom, hogy a pszichológia és a kommunikáció alapvető fontosságú, akár értékekről, akár marketingről legyen szó. Bár itt nem feltétlenül üzleti vonatkozású dolgokról olvashatsz, inkább általánosan. Soma alapvetően az emberi kapcsolatokra vetítette a mondanivalóját sok-sok vicces példával és rengeteg könyv ajánlattal. Élvezet volt hallgatni és jó sokat jegyzeteltem :)

Kommunikációnk 4 befolyással bíró csoportba sorolható:

1. Kultúraközi kommunikáció
   (könyvek: Deborah Tannen - Miért értjük félre egymást?; Kocsis Rózsi - Remények és kétségek közt)
2. Hormonális (gondoljatok csak a várandós nőkre, vagy egy "izomagyra")
3. Pszichés
4. Szerepközi

A szerepszituációkban személyiségként vagyunk jelen, ez a szerepszemélyiség. Mindig jelen van valamilyen személyiség (maszk), amikor kontrollált helyzetben vagyunk. Ugye másképp beszélünk/viselkedünk kedvesünkkel, a barátainkkal, a bankos hölggyel, újságárussal és a főnökünkkel. Itt a kommunikációnk azon múlik, hogy a beszélgetőpartnert hova helyezzük saját magunkhoz képest és fordítva. Vannak persze olyan helyzetek, amit nem kontrolláltan élhetünk meg (ilyenkor kerül előtérbe a valódi énünk), ilyen helyzet az intimitás - nem feltétlenül kell szexuális töltetre gondolni, de persze az is egy ilyen kontrollálatlan állapot, illetve a transz is ilyen.

Vannak sajnos olyan szerepszemélyiségek, akik valósággal ráégtek a viselőjükre. Például, mikor a katona hivatású férfi otthon is katonás rendet követel meg a családjától. (American beauty gondolom beugrott)

Az is érdekes, amikor tök egyszerű játszós-ruhában bemész egy kvázi felsőbb kategóriás boltba, és az eladó (aki azért van, hogy kiszolgáljon és mindent megtegyen, hogy vásárolj tőle) unott, flegma fejjel rád pillant a válla felett, majd folytatja az édes semmittevést. Amikor meg elmondod neki, hogy mit akarsz, mit vennél, rögtön 360°-os fordulatot vesz a kommunikációja. Szánalmas őszintétlenség... na de mindegy.

Folytatva az elemzést, a pszichés kommunikációról beszélt Soma. Ide tartozik, hogy kinek mennyire van önbizalma. Magunkban bízni és önmagunkkal tisztában lenni annyi, mint ön-azonosnak lenni. A magunk útján járni. Minden negatív érzés gyökere a félelem. A manipuláció is félelemből jön, sőt az agresszió is...

Nemekre lebontva pedig hormonális befolyással kommunikálunk. Na és itt jön néhány érdekesség, ugyanis neurológusok már sok évvel ezelőtt kimutatták és persze folyamatosan kutatják a férfi és női agy különbségeit (melyik terület miért felel illetve az is tény, hogy az agyi folyamatokat meghatározza a tesztoszteron). Itt van pár példa, ami után úgy érezheted, hogy nincs több kérdésed:

• Érzelemért felelős terület: Férfiaknál jobb agyféltekében található, Nőknél mindkettőben (csajok 1-0)
• Beszédért felelős terület: Férfiaknál bal agyféltekében található, Nőknél mindkettőben (csajok 2-0)
• A kérges test pedig a nőknél vastagabb, így lehetséges, hogy több dologra is képesek vagyunk koncentrálni (igen: KONCENTRÁLNI), és nem lineárisan, mint az erősebbik nem képviselői, hanem holisztikusan. (hmmm...csajok-pasik: 3-0 ...és még csak a kommunikációról beszélünk)

Gondoljatok csak arra, hogy mit csinált az ősférfi és az ősnő. Az ősember összejött férfitársaival --> megbeszélték a vadászatot --> elmentek vadászni --> lelőtték --> hazavitték. Miközben az ősasszony: bogyókat gyűjtögetett, ruhát varrt, ősbaromfira vigyázott, számolta az ősgyerekeket és feltételezhetően a tűzre is vigyázott. Nem szépen egymás után, hanem egyszerre. Na ezért vagyunk ilyenek. Többgenerációs genetika felelős a nők multitasking tulajdonságaiért, és azért is, hogy a férfiak másképp működnek.

Alon Gratch - Ha a férfi beszélni tudna

Ha jól emlékszem, Alon Gratch pszichiáter, és a saját tapasztalatai alapján ír könyveket, hogy segíthessen az embereknek. Jellemző, hogy a patriarchális társadalommintáknak és általánosan a férfiakkal szemben támasztott elvárásoknak köszönhetően korunk férfiúi nehézségeket élhetnek át. Az ősi szerepek már összemosódni látszanak, hisz a sarki boltban remek vadakat lehet lőni, ami aztán a családi asztalra kerül. Természetesen az ősasszony szerepei sem érvényesek már a mai társadalomban. Gondoljunk csak arra, amikor a férj marad otthon a kisgyermekkel, az újdonsült anyuka pedig igyekszik vissza a karrier világába. A nők kiéheztek a tudásra, ezt is a génjeinkben hordozzuk. 7-800 év telt el, mire nő betehette a lábát a Bolognai Egyetemre nem takarítóként. Ma pedig a magyar felsőoktatásban 60-65%-ban lányok vesznek részt, és általános iskolától kezdve az egyetemekig jellemzően jobban teljesítenek. Ez is a kiéhezett tudásvágynak köszönhető.

Ezzel szemben a férfiak ugyanennyi időt töltöttek - néha kényszeresen - döntéshozó, felelősségteljes szerepben, és nem igazán kaptak lehetőséget, hogy gyengék legyenek vagy másra utaltan létezzenek.

Alon Gratch a férfi 7 legfőbb problémáit elemzi a könyvében:

1. szégyen (egy fiú nem sír - ezt sokszor már óvodás/kisiskolás korban is hallgatják a férfiak)
2. érzelmi távolság (sokszor nem is tudják, mit éreznek)
3. férfi bizonytalanság (unják már a dominanciát, alárendelt szerepre vágynak, babusgatásra...)
4. énközpontúság (nárcizmus, egoizmus)
5. agresszivitás (szorongás, tesztoszteron --> sokan idő előtti szívproblémákkal vagy prosztatarákkal távoznak az élők sorából, ennek hátterében lehet a rejtett szorongás agresszió)
6. "akkora lúzer vagyok" 
7. szexuális acting-out

És most, hogy beszéltünk a nőről és beszéltünk a férfiról, eljutottunk a nagy kérdéshez:

Hogyan beszélünk el egymás mellett?

Itt is van egy könyvajánló: Dr Warren Farrel : Miért nem értik meg a nők, amit a férfiak nem mondanak ki?

Alapvető különbségek vannak a férfi és női kommunikációban. Hölgytársaimnak biztos ismerős, amikor értetlenül állunk egy kissé már felpaprikázott hímpéldánnyal szemben, aki beszűkült pupillával, idegesen néz, miközben szinte könyörög, hogy térj már a lényegre. Na igen. De mi a lényeg? Mást jelent a férfinak és mást a nőnek: A férfi megbeszélni szeret, rátérni  gyorsan a lényegre. Rövid kérdések. Gyors eredmények. Egyértelműség. Akkor beszél, amikor már kigondolta, közvetlenül kommunikál és pontosan úgy ért mindent, ahogy mondja. Tényeket közöl, ügyeket old meg. Tájékozódik és megoldás orientált. És mindezekhez főként főneveket használ. A szebbik nem képviselői ezzel szemben a flow-élményt részesítik előnyben. Sokszor nem is a végkifejlet a lényeg, hanem a folyamat, aminek mentén eljutottunk a véghez. A nő érez, a gondolatokat, érzéseket folyamatában bontja ki. Sokszor beszéd közben jön meg a dolgok értelme, ráébred és ráérez. Így jut el a lényeghez. A hölgyek a beszéd segítségével ápolnak és teremtenek kapcsolatot. (Akár a szaunában/ fitness terem öltözőjében simán elbeszélgetünk egy idegen nővel, akár a problémáinkról is - persze odaillő problémákról, mint a durva diéta, nehéz súlycsökkentés, stb. A pasikat ettől többnyire kirázza a hideg. Sokszor a barátaikkal sem beszélgetnek még általános dolgokról sem, nem hogy a problémáikról.) A nők kommunikációjában fontos a mögöttes tartalom, hiszen többet látnak, többet észlelnek, így természetes, hogy többet szeretnének közölni. A tudás megszerzésének vágya mellett ott lakozik bennük a tudásmegosztás vágya is. Oh, és a nők sokkal több igét és melléknevet használnak. Jó sokat :) A több beszédünkért pedig valami Fox P 2 fehérje a felelős, de nem vagyunk neurológusok, így ne menjünk bele.

A nemek különbségére a problémákkal kapcsolatban is felhívják a figyelmünket:

Ha egy férfi elmondja a problémáját, akkor tanácsot kér. Ezzel szemben egy nő csupán együttérzést vár.

Férfiak meghatározott céllal jönnek össze <--> Nők a beszélgetésért jönnek össze 

Ha egy férfi stresszes, egyedül akarja megoldani, ilyen esetben, ha elmozdul, hirtelen cselekszik.

Ha egy nő stresszes, meg akarja osztani a gondját, viszont ilyenkor hirtelen haragra gerjedhet.

Miért érdemes megértenünk egymást, ha ennyire különbözünk? Mi segíthetné elő a kommunikációt?

A nyelv az érzések, gondolatok becsomagolása. A beszéden kívül a testünkkel is kommunikálunk. A vállalt szerepszemélyiségtől kezdve a mozdulatainkon, gesztusainkon át, hanghordozásunkkal, tekintetünkkel is kommunikálunk. 

Sokszor mást gondolunk, mint amit mondunk. Gúnyolódunk. Warren Farrel azt mondja, hogy próbáld meg a kritizálást úgy értelmezni, hogy aki kritizál, valójában szeret téged. Tehát a negatív kritika segítő szándékú értelmezése építő lehet. De mindenképp fontos, hogy először érts, azután értess!

És a végére még egy könyv: FranklinCovey - A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása