Hogyan tanuljunk meg tanulni?

Egész életünkben tanulunk, egészen onnan kezdve, hogy megszülettünk. Megtanulunk felülni, felállni, járni, beszélni, majd az iskolában írni, olvasni, számolni, az egyetemen vizsgázni, szakdolgozatot írni, a munkánkban kezelni a mindennapi feladatokat.
Napjainkban egyre több tanulás-módszertannal foglalkozó irodalom jelenik meg, amelyek egyre inkább az a nézetet hirdetik, hogy a tanulás is tanulható, tanítható. A tanulás-módszertan tudományága eredetileg az olvasási és írási nehézségekkel küszködő gyerekekkel foglalkozott, mára azonban túlnőtt keretein, s azokat a diákokat is segíti, akik pszichológiai értelemben teljesen egészségesek, mindössze jobban és hatékonyabban szeretnének tanulni. 

Mit nevezünk tantárgynak? Hogyan kell jól tanulni?
Tantárgyakkal először az általános iskolában találkozunk, ahol már egyből két kategóriával állunk szemben: úgynevezett „rendes” tantárgyak (matematika, irodalom, nyelvtan, nyelvek, történelem, fizika, földrajz, biológia, kémia…) és készségtantárgyak (testnevelés, technika, rajz, ének…) Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a tanulást az utolsó napokban, hetekben akarják elkezdeni, mindenféle előzetes ismeretek nélkül. Néha még az is előfordul, hogy valaki egy héttel a vizsga előtt tudja meg az adott tantárgy nevét! Ismert, hogy a sikeres tanulás kulcsa a megfelelő hozzáállás, tehát elsőként meg kell ismernünk az adott tantárgyat. Az előadásokból megtudhatjuk, hogy milyen könyvekből mit, azaz milyen anyagrészeket és mennyit kell tanulnunk, illetve milyen jellegű tárgyat kell elsajátítanunk. A hogyan vizsgálatakor pedig érdemes a tantárgyakat az alkalmazott tanulási módszer szempontjából csoportosítani, a következőképpen:

1. elméleti tantárgyak
2. gyakorlati tantárgyak

Az első csoportba azok a tantárgyak tartoznak (pl. római jog, marketing, stb.) amelyekhez nem, vagy csak keveset kell írnunk. Egy jó jegyzettel, megfelelő koncentrációval és persze jó memóriával a tárgy korrektül megtanulható. A gyakorlati tárgyaknál (pl. statisztika, gépjármű-szerkezettan, stb.) a tanulás elsősorban feladatok megoldásra koncentrálódik. Az írás, azaz a feladatok megoldása miatt a gyakorlati tárgyak elsajátítása általában sokkal több időbe kerül. Továbbá, minden gyakorlati tárgy általában elméleti is, hiszen szükségünk lesz elméleti alapra ahhoz, hogy a feladatokat eredményesen tudjuk megoldani. Ezért a gyakorlati tárgyaknál még sokkal jobban ajánlott az előadásokon, s főleg a gyakorlatokon való részvétel, hiszen az előzetes ismeretanyag megszerzésével kényelmesebbé tehetjük az otthoni tanulást is.

Mi a különbség az iskolai és az otthoni tanulás között?
A sikeres tanulás kulcsa a megfelelő hozzáállás, éppen ezért a tanulás érdemi része az iskolai tanulással kezdődik. Egyetemeken, főiskolákon nem győzik elégszer hangsúlyozni a folyamatos tanulás fontosságát, ami nem csak azt jelenti, hogy bejárunk az előadásunkra, majd mint aki jól végezte dolgát hazamegy és lógatja a lábát, hiszen ő már tanult, hanem azt, hogy otthon folyamatosan olvasunk, jegyzetelünk, azaz tanulunk.

Ezen kívül az órákon való aktív részvétel, kérdések felvetése, viták lefolytatása a tanulás egyik legjobb formája.

Az otthoni tanulás, vagyis a tanulás érdemi részének megkezdése előtt el kell készíteni egy ún. tanulási tervet, amelyben a következőket határozzuk meg:

1. Mennyi idő alatt tudjuk megtanulni?
2. Milyen bontásban tanuljuk meg az anyagot?

A tanulási tervhez elég lehet akár egy darab papír is, valamint 5 perc, hiszen a tanulás során legnagyobb ellenfelünk az idő. A sikeres tanuláshoz ezen túl elengedhetetlen a megfelelő környezet megteremtése. Általános „szabály”, hogy tanulás közben 40-45 percenként tartsunk egy rövid szünetet, de persze, ha a tananyag megértését ez kettészakítaná, akkor ezt nem kell felrúghatatlan irányelvként értelmezni.

Források:
http://www.geo.info.hu
http://www.tmt-tanulas.com
http://www.szofi.hu
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ofa-Mayer-en

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=ember&kod=2053